Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

zegernyei

link

Bálint Csanád
Szegedi genetikusok azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Tanulmányukra, illetve az annak kapcsán kedden megjelent interjúnkra most Bálint Csanád régész reagál.

link

Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.

Fejes László

link

A honfoglalás identitásunk egyik alappillére, nem véletlen, hogy most már évszázados távlatban foglalkoztatja élénken a fantáziánkat: kik voltak a honfoglaló magyarok, honnan (és hányszor) jöttek, kit találtak itt és ennek a találkozásnak hogyan lett az eredménye a ma itt élő, magyar anyanyelvű népesség? Az utóbbi évtizedben régészeti és archeogenetikai áttöréseknek köszönhetően sokban módosult az, amit ezekről a kérdésekről gondoltunk, de még így is számos felvetés vár megválaszolásra. Ezekről is beszélgettünk két olyan kutatóval, Türk Attilával és Mende Balázzsal, akik maguk is oroszlánrészt vállaltak az elmúlt években, hogy egyre pontosabb képünk lehessen erről az időszakról. A beszélgetés (Bëlga szövegrészekkel tűzdelt) átiratát alább olvashatjátok.

link

Fenes Gábriel

Bár a nemzeti indulat szereti másként hinni, magyar tudósok ismét bizonyították őseink kevert genetikai összetételét. A honfoglalók anyai génjei többgyökerű népességről tanúskodnak. A populációban többek közt az ugor eredetű, s a közép-ázsiai török népre jellemző genetikai elemek is jelen lehettek.

link

Barotányi Zoltán
Messziről jöttünk, sokfélék voltunk, és kevés maradt bennünk őseink genetikai hagyatékából.

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők – ez áll abban a friss vizsgálati eredményben, amit magyar kutatók publikáltak a Scientific Reports folyóiratban. De hogyan kapcsolhatók a történeti genetikai elemzések eredményei a magyarság etnogenezisének, népességtörténetének régi dilemmáihoz?

link

Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Régészeti Intézetének munkatársával, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány. 

link

Magyar archeogenetikusok és régészek megtalálták a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésében.

link

A honfoglalás előtti magyarság szempontjából különösen fontos helyszínen végeztek ásatásokat az orosz–magyar régészeti együttműködés keretében.

link

Barotányi Zoltán
Mind több meghökkentőnek tűnő történeti genetikai felfedezésről adnak hírt a lapok: bár a publikált eredmények jó része korántsem eget rengető s az interpretálásuk is hagy némi kívánnivalót maga után, kétségtelen, hogy egy új diszciplína első lépéseinek lehetünk tanúi.

link